Első fokon elítélt egy nőt és két lányát a Nyíregyházi Törvényszék, mert részt vettek egy olyan csalásban, amelyben valótlan tartalmú pályázatok benyújtása révén több száz millió forinttal gyarapították családi vagyonukat. Az Európai Unió Csaláselleni Hivatala (OLAF) javaslatára emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség az ügyben.
A kormány célja az idén, hogy minél gyorsabban szétossza a vállalkozásoknak az uniós forrásokat. Ebben kiemelt szerep jut a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökségnek (MGFÜ) – mondta hétfőn Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Az eseményen az MFB és az MGFÜ között stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek.
Az Európai Parlament bejelentette, hogy pert indít az Európai Bizottság ellen a 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott pénzeszköz Magyarország számára történő decemberi felszabadítása miatt. A hét elején már a jogi szakbizottság 16-1 arányban támogatta a lépést, de a döntést csütörtökön hivatalosan is megerősítette Roberta Metsola, az EP elnöke, miután megbeszélést folytatott a képviselőcsoportok vezetőivel. A más intézményekkel szembeni jogi lépések kezdeményezésére vonatkozó végső hatáskörrel rendelkező Metsola az Európai Bíróság elé fogja vinni az ügyet, a benyújtás határidejét március 25-re tűzték ki.
Jelentős és precedensteremtő fejlemény, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága elsöprő többséggel megszavazta, hogy beperelje az Európai Bizottságot a Magyarországnak járó 10,2 milliárd euró befagyasztott uniós kohéziós pénzeszköz felszabadításáról szóló, tavaly decemberi ellentmondásos döntése miatt. Az EP még egyetlen tagállami eljárás esetében sem ment perre az uniós végrehajtó szervvel, így már ezért is izgalmas a lépés. Bár elképzelhető az is, hogy újra felfüggesztik Magyarország forrásait, legalább az Európai Unió Bíróságának ítéletéig, de az is, hogy visszafizetésről döntenek. A legizgalmasabb kérdés viszont az, mennyire lehet megalapozott az Európai Parlament vádja? A lehetséges forgatókönyveket Daniel Freund német zöldpárti képviselővel vette át a Portfolio a strasbourgi plenáris ülés előtt.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangúan úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak - értesült a Politico. Az elinduló pernek drámai, elhúzódó hatásai is lehetnek a magyar EU-s pénzek folyósítására, hiszen így a Bizottság óvatossági alapon akár még annak az immár 12,2 milliárd eurós kohéziós keretnek a folyósítását is felfüggesztheti, amennyi jelenleg papíron elérhető Magyarország számára. Frissítés! Gyors helyzetértelmezésünk és a lehetséges forgatókönyvek ebben a külön cikkünkben olvashatók, az Európai Bizottság szóvivőjének reakciója pedig itt érhető el.
Komoly változások jönnek a közbeszerzések rendszerében Magyarországon, amelyek azt szolgálják, hogy kevesebb legyen az egyajánlatos eljárás és az összeférhetelenség az elbírásánál - mondta Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Portfolio, EU Források 2024 konferenciáján.
Bár késve kapott hozzáférést Magyarország a kohéziós forrásokhoz a különböző uniós jogállamisági tárgyú eljárások miatt, de a 2021-2027-es költségvetési ciklusban minden támogatási pályázatot megpróbál kiírni a kormány. Egyelőre Magyarország jól áll az EU-pénzek felhasználásával, és hamarosan többszáz milliárd forintnyi új pályázatot indít el a kabinet. A fejlesztéspolitika emellett sokkal jobban fókuszál majd a kisebb városokra, amelyek eddig a magyar faluprogramból kimaradtak, de a megyei jogú városokkal nem tudtak versenyezni – ismertette a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Az Erasmus+ program esetében a kormány a pályázati határidő kitolását kérte az oktatási miniszterek múlt pénteki tanácskozásán Brüsszelben. Remélik, hogy addig a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelentette összeférhetetlenségi aggályokat is orvosolni tudják, és az Európai Bizottság visszaengedi Magyarországot a programba.
Magyarország további EU-források lehívására vált jogosulttá. Az Európai Bizottság ugyanis háromhónapos értékelése után arra jutott, hogy az oktatási és képzési rendszer, illetve a nemek közötti egyenlőség területén végrehajtott reformok több milliárd eurónyi kohéziós forrás lehívását teszik lehetővé – ismerte el az Európai Bizottság a Portfolio-nak. Bár pontos összeget nem közöltek, forrásaink szerint, valamint a partnerségi megállapodás alapján ez 2 milliárd eurónyi támogatást szabadít fel, amelyből például a tanári pálya vonzóbbá tétele finanszírozható.
Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és EKB-elnök kijelentette, hogy az Európai Uniónak évente 500 milliárd eurót kell befektetnie ahhoz, hogy versenyképes maradjon a zöld és digitális átállásban, és tartsa a lépést az Egyesült Államok és Kína fejlődésével. Az uniós pénzügyminiszterek előtt Gentben ismertetett megállapításaiban Draghi hangsúlyozta, hogy e jelentős beruházási igény egyharmadát tagállami költségvetési forrásokból kell finanszírozni, ami uniós szinten összehangolt erőfeszítéseket tesz szükségessé a tagállamok közötti belső támogatási konfliktusok elkerülése érdekében – írja a Politico.
A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének végrehajtására vonatkozó alapvető szabályok és felelős intézmények módosítását tervezi a magyar kormány a 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendeletben. A tervezet egy sor változtatást tartalmaz, amelyek a közszféra szervezeteinek, közbeszerzéseknek, és az Európai Bizottságtól érkező támogatások kezelésére vonatkoznak – derül ki a most, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből.
Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint a jogállamisági mechanizmus, azaz az EU pénzügyi érdekeinek védelmére szolgáló eszköz pozitív eredményeket hozott Magyarországon. Az uniós hivatal cáfolja a magyar kormány állításait, miszerint az Európai Bizottság elfogult módon alkalmazza a rendeletet, és hangsúlyozza, hogy az intézkedések tisztességes értékelésen alapulnak – számolt be az Eurológus.
Az Európai Unió a hírek szerint hamarosan jóváhagy egy Lengyelországnak járó 6,3 milliárd eurós kifizetést a járvány és az orosz-ukrán háború gazdasági kihívásait kezelő helyreállítási és ellenállóképességi eszközből. Ez még mindig csak töredéke az 59,8 milliárd eurós lengyel RRF és RePowerEU-tervnek, de mutatja, hogy a Donald Tusk vezette kormány próbálja orvosolni a jogállamisági problémákat, amelyeket még az előző kabinettől örökölt – derül ki a Bloomberg beszámolójából. Magyarország viszont még mindig távol lehet a források lehívásától.
Fontos, a még befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges jogszabálytervezetet tett közzé a kormány vasárnap: a közbeszerzési rendszer átalakítását célzó előterjesztés az egyajánlatos eljárásoknál, valamint a kizárási szabályoknál is új szigorításokat vezetne be.
Franciaország és Németország, valamint Észtország és Görögország egy brüsszeli találkozón megakadályozta a giggazdaságban dolgozókra vonatkozó felülvizsgált uniós szabályozást, ezzel visszavetve az alkalmazásban dolgozók körülményeinek javítását célzó erőfeszítéseket. Most az EU Tanácsában nincs minősített többség a javaslat mögött, ami az új rendelet végrehajtásához szükséges lenne.
A leggazdagabb vállalatok után a legvagyonosabb magánszemélyek adókijátszási gyakorlataira is lesújtana az EU. Az Európai Parlament már aktívan dolgozik egy javaslaton, hogy az unión kívüli országokba folyatott vagyonokat, és az államszövetségen belüli adóparadicsomokba küldött utalásokra is súlyosabb adókat vetnek ki.
Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa figyelmeztette Boris Susko szlovák igazságügyi minisztert a szlovák büntető törvénykönyv jelentős módosításai miatt, amelyek része az úgynevezett különleges ügyészség (ÚSP) megszüntetése és néhány büntetési tétel csökkentése is. Brüsszel ezért elindíthatja a kondicionalitási eljárást, amely a magyar uniós források befagyasztását is eredményezte.
Ukrajna az Európai Uniótól kapott források nagy részét állami költségvetésének kiegészítésére fordítja - közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken a Telegramon.
A Transparency International Magyarország a jelentésében azt javasolja a kormánynak, hogy fokozza az erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelemben, javítsa a jogállamisági rendszereket, és erősítse az ellenőrzési mechanizmusokat. A civil szervezet kiemeli az átláthatóság és a számadás követelményét a kormányzati intézkedések terén, és hangsúlyozza a társadalmi párbeszéd és az együttműködés fontosságát a fenntartható fejlődés érdekében. A korrupció ráadásul a gazdasági adatok alapján súlyosan visszaveti a magyar felzárkózást: hiába a magas GDP-növekedés, valamint a beruházási ráta, a lakossági fogyasztás, a bővülési mutatók és a termelékenység javulás is jelentősen elmaradt a potenciálistól – ismertette Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetője, aki szerint globálisan így az ország beleragadt a közepes jövedelem csapdájába.
Ha Magyarországon rosszabbodik a jogállamisági helyzet, akkor "ismét zároljuk az európai uniós forrásokat, ez egy dinamikus folyamat" - jelentette ki Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos hétfőn az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglakozó minisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve.
Más szelek fújnak a miniszter szerint.
Fordulat jöhet a vámháborúban?
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
